Egy féktelen éjszaka

Ezt a rész 18 éven aluliak csak saját felelősségre olvassák!

Eddig is kerültem Viktort, de most, hogy kijelentette, meg akar szerezni, egyenesen menekültem előle. Nem vagyok bolond, nem tulajdonítottam nagy jelentőséget ennek, mert gyakran a fiúknál a vágyak és a szerelem nem ugyanazt jelentik. Féltem vele bármibe is belemenni, mert jóval idősebb nálam és tapasztaltabb. Egy magamfajta kislány, biztos csak unaloműzésből kellene neki, hisz mióta felbukkant az életemben, mindig csak vágyakról
beszélt. Szilárdan elhatároztam, hogy nem fogok engedni neki. Iszonyú nagy erőfeszítésembe került távol tartani magam tőle, mert a vonzalom, amit iránta éreztem, megnehezítette a dolgom. Napokig játszottuk azt, hogy amint kettesben összefutottunk a házban ő csókokkal ostromolt, én meg hadakoztam vele, de mindig az lett a vége, hogy végül elaléltam a karjában és átadtam magam a csókoknak. Utána mindig szégyelltem magam, és csúnyán összevesztem vele. Így ment ez napokig... hol a konyhában, hol a fürdőben, hol az udvaron támadott le, és tehetetlenül tűrtem a csókjait. Mit tehettem volna? Nőből vagyok...
Péntek délután a tesóm kitalálta, hogy ne unatkozzunk, rendezzünk grillpartit. Persze tudtam, azért gondolta ki ezt, hogy meg tudja hívni Kevinéket és az imádott Audrey-át. Ezúttal tetszett az ötlet, és nyomban riadóztattam Kimet és Lysandert, mást nem akartam meghívni. Gondoltam, ha tele lesz a ház haverokkal, akkor kisebb az esélye, hogy Vik zaklasson.
A két fiú elment Kevinékkel bevásárolni én meg, hogy ne agyaljak bolondságokon, takarítani kezdtem.
Este hat körül megérkeztek a vendégek. Kevin, Ivett és Audrey hoztak még pár üveg alkoholt, Lys és Kim zene CD-ket és egy tepsi sütit.
Farmer miniszoknyában és rózsaszín leopárd mintás felsőben üdvözöltem a haverokat. Boldogan ugrottam Kim nyakába. A barátnőm segített a grillrácsra helyezni a pácolt hússzeleteket, addig Lysander és a többiekkel iszogatni kezdtek.
- Mi újság van, Viktor fronton? - kuncogott a fehér ruhás barátnőm, miközben két kis széken ülve őriztük a parázs felett piruló húsokat.
Az említett személy felé pillantottam. Viktor fekete ingben és macskakarmos fekete farmerben állt a hintától nem messze, a tesómékkal beszélgetett. Úgy láttam épp bemutatják neki a zöld ruhás Audrey-t.
- Ne is kérdezd! - legyintettem. - Az őrületbe kerget a srác!
- Ó! Na mesélj! Hogy álltok? - vihogott Kim vidáman.
- Folyton gyötör és csókokkal ostromol! Elhatározta, hogy meg fog szerezni és már nem sokáig bírok menekülni előle!
- Akkor miért nem adod fel? Szükséged van egy pasira! Bolond vagy, hogy nem engedsz Viktor csábításának! Tetszik neked, te is neki, akkor nem értem, mit parázol!
Reménytelen pillantást vetettem a barátnőmre.
 - Jaj, Kim, te túl egyszerűen látod a dolgokat!

 - Egy frászt! Te bonyolítasz túl mindent! Szerintem, pont ő kell neked, hogy kilépj a depis korszakból! Mióta nálatok lakik, legalább élsz! Majdnem minden este róla fecsegtél... szóval tudom, miről beszélek!
 - Kimnek igaza van! - lépett mellénk Lys, aki barna pólót viselt fehér halásznadrággal. Két poharat nyomott a kezünkbe. - Akaratlanul is meghallottam, miről beszéltek, nem hallgatóztam! És egyet értek Kimmel! Nem ismerem a srácot, de az hot ziher, hogy nem közömbös neked, és ahogy minket les, te sem neki!
Hogy ne keljen rögtön válaszoljak meghúztam a boros kólám.
- Félek tőle. - ismertem be szemlesütve.
- Ez érthető. Nagyot csalódtál és tartasz tőle, hogy megint pofára fogsz esni. - magyarázta Kim és éreztem, hogy gondosan megválogatja a szavait. - De nem kerülhetsz ezért minden pasit! Vik volt az első szerelmed, esélyt kéne adnod neki!
- Én még... én még nem tudom, mit akarok! Egyelőre azt kérem tőletek, ne hagyjatok magamra, hogy ne tudjon a közelembe jönni! Míg nem döntök, nem akarok hülyeséget csinálni!
- Ha ezt akarod... - hagyta rám Lys.
- Szerintem igyál sokat, és ne gondolkozz annyit! - javasolta Kim derűsen. Elkapta a karom és felhúzott a székről. - Gyere, köszönjünk Ivettéknek és igyunk velük! Lys drágám, addig őrizd a húsokat, nehogy megégjenek!
- Menjetek csak!
Nem volt más választásom, követtem Kimet az asztalhoz, ittunk egy felest, aztán már a kezembe nyomott egy pohár Martinit is. Azzal csatlakoztunk Tony-ékhoz és beszélgetni kezdtünk velük. Sokat nevettem Ivett-tel és Audrey-val, igazán aranyosak a csajok. Szerencsére, nem beszéltünk pasikról és szerelemről, csupán a nyári terveinkről, bulikról és a divatról. Közben persze néha rálestem Viktorra titokban, aki Tony-val és Kevinnel iszogatott tőlünk pár méterre. Ha véletlen összeakadt a tekintetünk, a pulzusom az egekbe szökött.
Szépen telt az este. Lys és Kim egyre több piát tukmált belém, és ettől felszabadult lettem. Ahogy kértem, egyikőjük mindig velem volt, így védelemben éreztem magam az árgus szemekkel figyelő Viktortól. Sokat táncoltam a két haverommal, majd mikor Audrey és Tony befejezték a hús sütést nekiálltunk vacsorázni. A hintában ettem Kimékkel, direkt ott, hogy messze legyek az asztalnál ülő Viktortól.

Evés után megint ittunk egy felest és esküszöm, egyre jobb lett az íze. Lassan már olyan állapotba kerültem tőle, hogy minden feszültség elszállt belőlem. Csak bulizni akartam, és élvezni az életet.
Mikor Lyssel táncoltam, a fiú megint szóba hozta Viktort.
- Vivi, komolyan mondtam, hogy ideje lenne élned! Te vagy a fogadott kishúgom, csak jót akarok neked! Pasizz ezerrel, szard le Castielt!
Piás állapotban még a név említése sem dühített. Sőt, beláttam, hogy igaza van Lysandernek. Ha ő elfelejtett, nekem is azt kéne tennem!
- Már nem bánkódok miatta. - mondtam, és ebben a pillanatban, így is gondoltam.
- Akkor bizonyítsd be! Adj esélyt a tesód haverjának! Tuti, oda van érted! Ha szemmel ölni lehetne, már halott lennék, mert folyton minket néz! Szerintem féltékeny! - vigyorgott Lys.
Gondolkodóba estem. Vajon nincs-e igaza Lysandernek és Kimnek? Mi a frászért lököm el magamtól azt a pasit, akit valójában én is akarok? Kedvelem Viktort, sőt... vágyok a szenvedélyes csókjaira! Miért vonjam meg magamtól azt, ami jó és felkavar? Nem lehetek ilyen bolond...
- Akkor szerinted megér egy próbát? - kérdeztem mégis bizonytalanul.
- Hát persze, kislány! Légy bátor, és mutasd meg neki az igazi Vivien Marsallt!
Egyre jobban tetszett az ötlet, s reméltem, ez nem csak az elfogyasztott alkohol miatt van.
- Hát... talán akcióba lendülök. - mosolyogtam pajkosan.
- Na, akkor jaj neki! Szegény csávó nem fog tudni ellenállni! - nevetett Lysander.
Még végig táncoltam egy számot a fiúval, aztán elküldtem, hogy csatlakozzon Kimhez, én meg kijelentettem, hogy iszok egyet. De csak azért döntöttem így, mert Viktor az italos asztal mellett álldogált, és a telefonját nyomkodta.

Töltöttem magamnak egy pohár narancslét, és egy kevés vodkát csorgattam bele. Aztán a poharammal a kezemben mosolyogva mellé sétáltam.
- Minek köszönhetem, hogy észrevettél? - kérdezte gúnyosan a srác.
- Tudod... mindvégig tudatában voltam a jelenlétednek, csak eddig gyűjtöttem az erőt, hogy ide merjek jönni hozzád.
- És ahhoz feltétlenül vedelni kell? - kérdezte élesen a srác, és a farzsebébe dugta a mobilját. Elvette az asztal széléről a poharát, és felém nyújtotta, hogy koccintsunk.
- Őszintén: igen! Meg kellett gondolni, mit akarok!
- És tudod már? - kérdezte Vik, miközben szeme végigfutott rajtam.
Ekkor megszólalt a Hello idegen! El se akartam hinni, hogy Kimék ezt a CD-t tették be, mintha direkt nekünk szólt volna a szám.
"Hello idegen, nem hagysz hidegen
s bárhogy takarod te is akarod!
Hello idegen, mond most mi legyen
valaki átgyalogolt magányos szívemen!
Ma éjjel én leszek a játékod és te az enyém
aztán reggel együtt kávézunk vagy mit tudom én
Helló idegen, mondd most mi legyen
játsszuk, hogy csak te meg én egy lakatlan szigeten!"
A zene hatására felpezsdültem, megragadtam Viktor kezét és táncolni húztam. Feleslegesek voltak a szavak, a dalban minden benne volt. Miközben lazán lötyögtünk a zenére, halkan énekeltem Viktornak a szöveget, mint egy titkos vallomást. Láttam a srácon, hogy nem tudja elhinni, tényleg akarok tőle valamit. Megleptem őt és ettől csak még jobb kedvem lett.
A következő szám lassú volt és sóhajtva simultam Viktor erős karjaiba. A ruhámon keresztül is éreztem testének melegét. Behunytam a szemem, és egyre szaporábban lélegeztem. Most már biztos voltam benne, hogy nincs menekvés. Egész testem sajgott a vágytól, ahogy forró lehelete a bőröm simogatta.
- Most már nem tudlak elengedni... - suttogta Viktor szenvedélyesen és halkan, miközben elmerültem gyönyörű, barna szeme végtelenében.
Végre megérinthettem. Gyengéden átkaroltam a nyakát, és még szorosabban bújtam hozzá.
Amikor viszont ágyéka a derekamhoz ért és megéreztem, mennyire vágyik rám, pánik futott végig rajtam. A fa mögé táncoltunk, ahol védve voltunk a többiek pillantása elől.
- Kérlek! - könyörögtem, és el akartam taszítani magamtól.

- Mire kérsz? Hiszen tudod jól, mi történik köztünk... - sóhajtott Vik. - Szenvedélyesen vonzódunk egymáshoz, hiába is tiltakozol!
- Nem! - estem kétségbe, mert megint megrémített, amit éreztem. Félrehajoltam, hogy kitérjek közeledő szája elől.
Viktor vágyakozva nézett rám, és hirtelen ijesztően rámenősnek tűnt.
- Nem! Nem akarom!
Viktor nem törődött a tiltakozásommal, keze lassan végigsiklott a hátamon, és a derekamon. Suttogott valamit, és olyan erősen szorított magához, hogy levegőt is alig kaptam.
- Meg kell csókolnom téged... - mondta a fiú halkan és vad, de gyengéd szenvedéllyel az ajkamra szorította a száját.
Önkéntelenül megint átöleltem a nyakát, mert nem tudtam parancsolni az érzéseimnek.
 - Ugye, te is érzed? - mosolygott Viktor, mikor szétvált az ajkunk.
 - Igen... - vallottam be remegő hangon. Nem tagadhattam tovább. - De nem akarom!
 - Tudom. - sóhajtott a fiú, és ismét megcsókolt, olyan leírhatatlanul érzékien, hogy megrogyott a térdem.
   - Nyisd ki a szemed és mondd, hogy nem akarod! - követelte Vik, és az arcom a két kezébe fogta. - Mondd a szemembe, Vivien, és esküszöm, hogy békén hagylak!
Milyen agyafúrt! - gondoltam magammal viaskodva. - Tudja jól, hogy én is kívánom és tiltakozásom ellenére, milyen vágy gyötri a testem.
Attól való félelmemben, hogy soha többé nem érezhetem az érintését, minden ellenállásomat feladtam.
Hagytam, hogy megemeljen és belépkedjen velem a közeli garázsba. Hallottam, hogy becsukódik mögöttünk az ajtó. Kettesben maradtunk és veszélyes volt a csend, de már nem érdekelt, pokolian vágytam Viktorra. Behunytam a szemem, és kezemmel az izmos felsőtestét becéztem, miközben készséggel megnyitottam neki az ajkam, amikor Viktor érzéki szája hozzám ért. A fiú elégedetten felsóhajtott, és sorra csókolta a homlokom, lehunyt szemem, az orrom, az arcom és legvégül az ajkaim. A falhoz szorított, s remegés futott át a testemen.
Olyan szenvedélyt ébresztett bennem, hogy csak sóhajtoztam, mikor keze a felsőm alá tévedt, és becézgetni kezdte a melleimet. Közben vágyakozva csókolta a szám és én vad szenvedéllyel hánykolódtam a karjában, összeborzoltam a haját, és erősen a vállába kapaszkodtam. Az kezem önálló életre kelt, és szinte letéptem a gombokat az ingről, annyira hevesen próbáltam utat találni felhevült bőréhez. Az ölelés egyre szilajabb érzelmi hullámokat váltottak ki belőlem. Kifogyhatatlanul csókoltuk egymást, egyre szenvedélyesebb vággyal.
 - Érints meg te is! - sürgetett Vik izgatottan, és a kezem a hasára szorította, majd egyre lejjebb vezette. Számmal megérintettem Viktor mellbimbóját, előbb gyengéden megszívtam, majd a nyelvemmel simogattam. Önkéntelenül a srác testének feszültem. Minden megszűnt körülöttünk, csak a szenvedély vad hullámait éreztem.

 - Vivien... - suttogta Vik a fejét csóválva. - A tűzzel játszol! Ha most nem állítod le magad... akkor szeretni foglak!
 - Igen! Igen, azt akarom! - súgtam, mert már csak a gyötrő bizsergést éreztem. Gyengéden megsimogattam a tarkóját. Viktor rekedten felnyögött, lehajtotta a fejét és vágyakozva megcsókolt. Fokozatosan rádöbbentem arra, hogy szükségem van Viktorra, mert ő értelmet adhat az életemnek.
Közben a fiú alig ért hozzám, máris olvadoztam, szájával becézgetett, már amennyire lehetett a félrehúzott ruháktól. Hozzáértő módon fokozta bennem az izgalmat, és olyan tüzet gerjesztett a testemben, hogy szerettem volna elégni benne. Az egész testem cirógatta a vékony felsőn keresztül, ágaskodó mellbimbóm, a hátam, fenekem. Tehetetlenül vergődtem a gyönyör édes gyötrelmében. Mikor Viktor szétfeszítette a két lábam és megemelt egy kicsit, automatikusan a dereka köré fontam a lábam. Hagytam, hogy lehúzza rólam a tangát és lázasan figyeltem, ahogy kikapcsolja a nadrágja övét és kissé letolja a nadrágját. Minden tagom elnehezedett és átadtam magam a minket átjáró, jól ismert vibráló bizsergésnek.
 - Viktor... - suttogtam elhaló hangon. A következő pillanatban a srác elővett egy óvszert és csak beleegyezően bólogattam. Már nem akartam, és nem is tudtam volna leállni. Másodpercek múlva egyesült a testünk, de közben Viktor olyan hévvel csókolt, hogy majdnem megfulladtam. Egy pillanatra eszembe jutott, hogy remélem, elég erősek a garázs falai, és nem dőlnek le és borulunk ki barátaink legnagyobb döbbenetére. De a fal bírta, és nyögdécselve adtam át magam az édes lökések ütemének. Kimondhatatlanul csodás érzésekkel ajándékozott meg a fiú, erős karjában hátravetettem a fejem és elmerültem az egyesülés révületében. Együtt jutottunk el a csúcspontra, a vágyak mennyországába.